Bach-virágeszenciák * Esettanulmány

Katángkóró 

Anya és lánya egybefonódva

A történetet több esetből válogattam össze, melyeknek vezérfonala az anya és lánya közti szoros kapcsolódás.

Negyvenes hölgy, 5 éves korú óvodás kislányával érkezik. A hölgy, akinek neve legyen a történetünkben Györgyi, a telefonban elmondja, hogy kislánya mostanában sokat sír, ha óvodába kell mennie, és mindkettőjüket megviselte Györgyi édesanyjának halála 2 évvel ezelőtt. Szeretné, ha stabilabbak lennének mindketten. Ehhez kér segítséget és virágeszencia keveréket.

Első alkalommal a kislánya, Emma, az ölében ül, szinte el sem mozdul onnan. A virágok képeit az asztalra kiteszem. Kérem, hogy válasszanak 2 olyat, ami szimpatikus és 2 olyat, ami nem.

Emma könnyen, határozottan és gyorsan dönt, majd visszaül Györgyi ölébe. Györgyi hezitál, lassabban választ. Emma többször fülébe súgja gondolatait úgy, hogy azt csak édesanyja hallja.

Amikor anya és lánya együtt érkezik, először megfigyelem, milyen képet mutatnak magukról ketten együtt, milyen a dinamika közöttük. Utána ezt hasonlítom össze az eszenciaválasztásukkal. A virágok, amiket választanak, elsőre nem mindig mutatják meg, amiért valójában jönnek. Kell egy könnyebb, oldottabb téma, amiről lehet úgyis beszélgetni, hogy mindketten jelen vannak.

A gyerek választásai általában a szülő megoldatlan ügyeit, konfliktusait mutatják meg. A szülőhöz sokszor a gyereken keresztül vezet az út. Ha szigorúan akarok fogalmazni, az a szülő, aki nem mer eljönni egyedül egy konzultációra, magával hozza a gyerekét, hogy biztonságosabbnak érezze a terepet. Ez természetesen rendben van. Ahogy a szülő rendbe teszi megoldatlan ügyeit, a gyermek dolgai is elrendeződnek. Ez szinte törvényszerű.

Györgyi és Emma közös témája a megmagyarázhatatlan félelmek, és a magány. A Rezgőnyár és Békaliliom eszenciája.  Természetes tehát, hogy anyjára kis matricaként ragad pici lánya. A feladat pedig az lesz, hogy a sírás abbamaradjon, és Emma bátran menjen az óvodai társak közé önfeledt játékba, hogy Györgyinél feltérképezzük hol hagyták őt magára, milyen félelmei nem lettek orvosolva akár gyerekkorában.

A választásoknál, hogy a saját alkati tulajdonságaikra kicsit távolabbról ránézhessenek, és megkereshessék vele kapcsolódásukat, mesélek egy-egy virág habitusáról. Két-három mondat után szokott jönni az - igen, ez igaz rám! – ezt szoktam érezni amikor.. és már kapcsolódik is saját történetéhez és ahhoz az eszenciához is, ami segít majd neki a kibillenést helyreállítani.

Én pedig hallgatom. Györgyi elkezd megnyílni, mesélni Emmáról, hogyan érzi magát az óvodában..

Felteszek neki egy kérdést:

- Mennyire érzed szorosnak a kapcsolatodat a lányoddal?

Elgondolkodik, és azt feleli:

- Nagyon.

S eljutunk ahhoz az eszenciához, ami hosszú távon segíti majd mindkettőjüket, és már akkor látszott, amikor Emma helyet foglalt anyja ölében, a Katángkóróhoz. A katáng fogja enyhíteni azt a kóros egymástól való függést anyja és lánya között, ami miatt Emma szorongást és bizonytalanságot él meg akkor, amikor anyja nincs a közelében. És a katáng lesz Györgyi szere is, hogy ne lányát használja magányának enyhítésére, és örömmel engedje őt társai közé játszani, féltés és aggódás nélkül.

Első ülésünknél tudatosul Györgyiben, hogy neki is dolga van magával. Látható, ahogy mer beszélni magáról és oldódik gátlásossága, egyre könnyebben engedi ki öléből Emmát. Az ülés végén, úgy érzem, több mindenről is beszélne már, ha lánya kicsit távolabb helyezkedne el tőle, és nem szakítaná meg beszédét azzal, hogy fülébe súg dolgokat. Emmát szemmel láthatóan zavarja már, hogy édesanyja magáról beszél, és nem őrajta van a fókusz. Mocorog, elkezd az óvodáról, délutáni programokról beszélni, csakhogy édesanyja figyelmét visszaszerezze.

Mesélek egy-két dolgot a Katángkóróról, a túl szoros, szinte fojtogató kapcsolódásokról, a levegőtlenségről. Érzem, ahogy Györgyi felismeri kapcsolatuk dinamikáját, és megszületik benne a megértés, hogyha szeretné, hogy lánya könnyebben kapcsolódjon a világhoz, másokhoz, ahhoz neki is engedni kell a kötelékből. Ezzel le is telik az egy óránk.

Egy olyan eszenciakeverékben egyezünk meg, amit mindketten egyszerre szednek majd és ha elfogyott, jelentkeznek, milyen változásokat tapasztaltak.